MÁTRAVIDÉKI ERŐMŰ

Információs és közösségi oldal

Mátravidéki Erőmű település az ország északi részén, a Mátra lábánál, a Zagyva folyó völgyében helyezkedik el. A Heves megyei Lőrinci karakteres, kertvárosi része. Nevét az itt működő hőerőműről Mátravidéki Hőerőmű:

Az erőmű a Mátra délnyugati lankáin megnyitott Petőfibánya (Pernyepuszta) lignittelepére épült. 1949-ben kezdődött el a villamosenergia termelés. A beszállítás drótkötélpályás csillékkel történt, beépített teljesítménye 128 MW volt.
A bánya kimerülése után a kazánok egy részét átalakították olajtüzelésűre, gázturbinát szereltek fel. 1999 óta az MVM Rt. tartalékerőműveként üzemel, beépített teljesítménye 170 MW. kapta, mely a II. világháború utáni időszakban hazánk legnagyobb és legmodernebb széntüzelésű erőművének számított.

Az 1940-50-es években az egyre nagyobb számú dolgozó lakásigényét bérlakások építésével elégítették ki. Az ipartelep közelében, de attól élesen elhatárolva, szemet gyönyörködtető erdős-ligetes, parkosított környezetben 37 db épület készült el az úgynevezett "tiszti lakótelepek" mintájára. A házak többsége 1 vagy 2 emeletes, összesen 268 db - eredetileg összkomfortos - lakást foglal magába. Újabban a központi fűtés megszüntetése mellett döntöttek a lakók. A lakások nagysága épületenként eltérő, alapterületük széles skálán mozog.

Az erőmű működése idején a gondnoksága alá tartozó lakótelep is felvirágzott. Szomszédságában kiépült egy családi házas övezet is, az Újtelep. A gondos kertépítészeti tervező munka eredményeképp a parkokba több száz különböző növényfaj lett telepítve, köztük különleges egyedek is. Ennek köszönhetően Európa harmadik lakott arborétumaként tartották számon. Fejlett volt az infrastruktúra, a telekommunikációs hálózat, jó a közlekedés, a lakosságot kiszolgáló létesítmények, üzletek, szolgáltatások, oktatási intézmények sem hiányoztak. A kulturális programok, szórakozás és sportolási lehetőségek erős közösséggé formálták az itt letelepedőket, akik a mai napig nosztalgiával emlékeznek erre az "aranykorra".

A 90-es évekre a széntüzelés gazdaságtalanná vált, az erőmű elavult. A lakásokat a bérlők megvásárolták, az épületek társasházakká alakultak. A település Lőrinci városához csatlakozott, jelenleg annak kisvárosias déli részét alkotja. Bár mostanra hanyatlásnak indult, mégis csendes, nyugodt környezetének köszönhetően jelentős vonzerőt képvisel a térségben. A nagyobb városok (Hatvan, Gyöngyös, Pásztó, Salgótaján, Aszód, Gödöllő) és a főváros, Budapest közelsége munkahelyet biztosít a lakosság részére, de elsősorban a pihenésre vágyók és a természet kedvelői találják meg itt számításukat.

Az Erőmű lakótelep szocialista-realista építészeti stílusa ötvözve a hatalmas zöldterületek változatos faállományával önmagában is védendő helyi érték, de van egy másik különlegessége: a házakat összekötő, terméskővel kirakott gyalogút-hálózat, amely országos szinten is egyedülálló. A főtér díszkútján Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra látható. A műalkotás címe Energia. A villámot tartó nőalak egyben utalás a bányászok védőszentjére, a szintén villámokkal ábrázolt Szent Borbálára. Borbála legendája:

A gyönyörű szűz titokban vette fel a keresztény hitet, ami a pogány Római Birodalomban bűnnek számított. Ezért a prefektus megkínoztatta, de a lány hű maradt hitéhez, s imái erejével csodákat tett. Végül halálra ítélték, amit kegyetlen apja hajtott végre. A férfit büntetésül egy villámcsapás ölte meg.
Szent Borbála oltalmaz tűzvész, villámcsapás, vihar és hirtelen halál esetén. A bányászok a mélybeszállás előtt hozzá imádkoztak a rettegett sújtólég elkerüléséért.

Régi népszokás Borbála napján (december 4.) cseresznyeágat vágni, ami a szobában karácsonyra kivirágzik. A népnyelv a "Strapa Manci" elnevezést ragasztotta rá.

A lakótelep szomszédságában fekszik az erőmű 58 hektáros tórendszere, a sporthorgászok közismert célpontja. Partján hétvégi házak sorakoznak. Nemcsak a horgászok, hanem a vízimadarak is szívesen járnak ide, nemrég gémekkel gazdagodott a tó élővilága. A Zagyva mocsári teknősöknek ad otthont, mely őshonos ezen a vidéken. Hazánkban védett faj, eszmei értéke 50.000 Ft!

Kisebb gyalogtúrával érhető el a helyiek által "hegyként" emlegetett hordalékkúp, melynek tengerszint feletti magassága 125-200 m. Kocsányos tölgyese helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Gépjárművel korlátozottan látogatható. Növénytársulásait és állatfajait (pl. tavaszi hérics, bunkós hagyma, bugás hagyma, erdei pele, kuvik) tanösvény mutatja be.