Designed by Metamorphosis Design: *metamorph_peacefull*
Downloaded from free website templates
Weather by Freemeteo.com

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

Információk társasházi lakóközösségeknek

Válassz a listából... A társasházra vonatkozó szabályok Közgyűlés Közös képviselő Számvitel Közös költség és pénzügyek Problémakezelés

A társasházra vonatkozó szabályok

Milyen jogszabályok vonatkoznak a társasházakra?

A társasházak működését, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítését alapvetően a 2003. évi CXXXIII. törvény, a Társasházi törvény szabályozza. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mi az alapító okirat?

Társasház alapításához szükséges szerződés, melyet a társasház valamennyi tulajdonosa aláírásával elfogad. Tartalma törvény által szabályozott. Ez az alapja a társasház ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetésének.

A társasház tulajdonosai ezután az általuk viselt közös név alatt (társasház neve) jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, önállóan perelhenek és perelhetők. Tulajdoni hányaduk szerint gyakorolják a közös tulajdonnal kapcsolatos jogaikat és viselik a közös tulajdon terheit (ha nem rendelkeznek ettől eltérően az SZMSZ-ben).

Az alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az új alapító okiratot minden tulajdonosnak alá kell írnia, közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A változást be kell jelenteni a földhivatalnak.

Mi az SZMSZ?

Szervezeti Működési Szabályzat, mely az alapító okiratnál részletesebben taglalja a társasház működésére vonatkozó szabályokat a törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével. Létrehozását törvény írja elő a 6 lakásosnál nagyobb társasházak esetében. Lényeges eleme a házirend.

Módosítására bármikor sor kerülhet egyszerű szótöbbséggel a közgyűlés döntése alapján.

Mi a házirend?

A házirendben rögzíthetők a közös tulajdonú épületrészek használatát, a lakásokban folyó tevékenységet, a takarítást, kert karbantartását, állattartást meghatározó szabályok.

Módosítása közgyűlési határozattal, egyszerű szótöbbséggel lehetséges.

Hol találhatók az alapdokumentumok?

A fent említett dokumentumokat a közös képviselő őrzi.

A tulajdonostársak szabadon betekinthetnek, másolatot kérhetnek róluk (saját költségükre).

Kell-e a társasháznak tűzvédelmi szabályzat?

A 2 szintesnél magasabb és több, mint 10 lakást magába foglaló társasház közös képviselője köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi szabályzatot, amelyet a lakóknak ismerniük kell és be kell tartaniuk.

A tűzvédelmi szabályokat az 1996. évi XXXI. (tűzvédelmi) törvény és a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

Közgyűlés

Mi a közgyűlés?

A társasház legfőbb döntéshozó szerve a valamennyi tulajdonostársból álló közgyűlés (lakógyűlés).

Összehívása a közös képviselő feladata, aki legkésőbb 8 nappal a közgyűlés időpontja előtt minden tulajdonostárs részére írásbeli meghívót küld a napirendi pontok (megszavazásra kerülő kérdések) megjelölésével, valamint a társasházban jól látható helyen ki is függeszti.

A megjelenés és a szavazás nem kötelező.

Milyen kérdésekről kell dönteni?

Minden olyan kérdésről, ami a közös tulajdont érinti.

Csak a meghirdetett napirendi pontokban szereplő ügyben lehet érvényes határozatot hozni!

Mikor kell közgyűlést tartani?

Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani (legkésőbb május 31-ig), illetve ha azt az összes tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték.

Mikor határozatképes a közgyűlés?

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. Ennek hiányában megismételt közgyűlésre van szükség, ami a jelen lévők tulajdoni hányadától függetlenül határozatképes.

Mikor tartják a megismételt közgyűlést?

A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belül tartják meg (akár néhány perccel utána). Napirendi pontjai azonosak az eredetivel, s a jelenlévők tulajdoni hányadától függetlenül határozatképes.

Ki szavazhat a közgyűlésen?

A lakások tulajdonosai, távollétük esetén az írásban meghatalmazott személyek.

Ki lehet meghatalmazott?

A tulajdonos meghatalmazhat egy másik tulajdonost, vagy egy társasházon kívüli személyt, ha már betöltötte a 14. életévét és nem minősül cselekvőképtelennek, de akár a közös képviselőt is.

A meghatalmazást a közgyűlési regisztrációnál kell átadni a közös képviselőnek, ami lehet általános, egy konkrét napirendi pontra vonatkozó, határidőhöz, vagy közgyűléshez kötött.

Egy személy több tulajdonost is képviselhet, ezért nem kizárt, hogy többféleképpen szavaz. Azt viszont tiltja a törvény, hogy olyan személy lásson el képviseletet, aki a képviselt tulajdonostárssal érdekellentétben áll az adott napirendi pont tekintetében.

Mennyit ér a szavazatom?

A szavazatot a tulajdoni hányad arányában számítják be.

Közös tulajdonban levő lakás esetén szavazhatok a másik fél helyett?

Csak írásbeli meghatalmazással. Ellenkező esetben a szavazat csak a saját tulajdoni hányadnak megfelelő részben kerül beszámításra.

Hol tudom megnézni, hogy milyen döntések születtek?

A közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A közös képviselő feladata a megszületett döntésekről a tulajdonosokat írásban tájékoztatni a közgyűlés utáni 8 napon belül, valamint vezetni a Közgyűlési Határozatok Könyvét.

A jegyzőkönyvbe és a Közgyűlési Határozatok Könyvébe a tulajdonosok szabadon betekinthetnek, arról másolatot kérhetnek (saját költségükre).

Lehet-e írásban szavazni?

Igen, ha az SZMSZ így rendelkezik. Ennek hiányában egy korábbi közgyűlésen kell dönteni a szavazás módjáról.

Az írásbeli szavazás akkor érvényes, ha a leadott szavazatok elérik az összes tulajdoni hányad felét.

Mi a teendő, ha a jegyzőkönyv nem az elhangzottakat tartalmazza?

A hitelesítő kifogást emelhet a jegyzőkönyv, vagy a határozat tartalmával szemben. A kifogásolt dolgot írásban kell jeleznie. Amennyiben az észrevétel jogos, a jegyzőkönyvet ki kell javítani.

Ha a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a másik hitelesítő tulajdonos az észrevétellel nem ért egyet, akkor a jegyzőkönyvet úgy kell kiküldeni, hogy mellé kell tenni az alá nem író tulajdonostárs írásos észrevételét. Az így kiküldött határozat végrehajtható és a jegyzőkönyv is érvényes lesz.

Mit tehetek, ha nem értek egyet a közgyűlés határozatával?

A törvényben meghatározott illeték befizetése után, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül kérhető a bíróságtól a vitatott határozat érvénytelenítése.

Közös képviselő

Kötelező közös képviselőt választani?

Igen, minden társasházban lennie kell közös képviselőnek, vagy intézőbizottságnak, aki a társasházban lakók közös ügyeit intézi a közgyűlés megbízása alapján.

Mi az intézőbizottság?

Az intézőbizottság gyakorlatilag közös képviselői feladatokat lát el, azzal a különbséggel, hogy legalább egy elnöke és két tagja van a testületnek, akik a tulajdonostársak közül kerülnek megválasztásra. Az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő jogállásával és felelősségével.

Általában a közös képviselő leváltása esetén arra az átmeneti időszakra szoktak intézőbizottságot választani, amíg nincs új közös képviselő. Nagy albetétszám, vagy műszakilag osztott épület esetén is indokolt lehet a különálló egységek élére intézőbizottságot választani, de erre külön jogszabályi rendelkezés nincs.

Ki lehet közös képviselő?

Akit a közgyűlés erre felhatalmaz.

A társasházi közös képviseletet elláthatja egy tulajdonostárs, illetve a társasházban ingatlannal nem rendelkező külső személy, vagy cég is. Azonban törvényi előírás, hogy ha üzletszerűen (havi díjazás ellenében) társasházkezelői tevékenységet is végez, akkor csak szakképzett, önkormányzati nyilvántartásban szereplő személy lehet.

Mi a különbség a közös képviselő és a társasházkezelő közt?

A társasházkezelő komplexebb feladatkör ellátását végzi, mint a közös képviselő. Ehhez megfelelő műszaki, jogi és gazdasági ismeretekkel kell rendelkeznie, amit szakképzettsége biztosít. Szakképzettség hiányában a közös képviselő a ház fenntartáshoz szükséges műszaki-gazdasági feladatkörök ellátására nem jogosult, azaz a feladata jelentős részét csak képzett szakember (társasházkezelő) bevonásával végezheti.

Alapvetően a közös képviselő a ház napi működéséről gondoskodni tud, de a ház folyamatos üzemeléséről, fenntartásáról nem. Így pedig a társasház egy idő után működésképtelenné válik.

Mi a feladata a közös képviselőnek?

A közös képviselő feladatairól a Társasházi törvény 43-50. §-a rendelkezik részletesen:

• közgyűlés megszervezése, lebonyolítása
• határozatok nyilvántartása
• közös költség beszedése
• közüzemi díjak befizetése
• számlák kiegyenlítése
• számviteli szabályok szerinti könyvvezetés
• éves költségvetési terv kidolgozása
• beszámoló az előző évi tevékenységről
• pénzügyi elszámolás
• a társasház működésének biztosítása
• jogi intézkedések megtétele

Mi a feladata a társasházkezelőnek?

A közös képviselő munkáján túlmenően a társasház hosszú távú fenntartására összpontosul a tevékenysége. A társasházkezelő feladatkörét a Társasházi törvény 52. §-a határozza meg:

• gazdasági terv kidolgozása
• a társasház üzemeltetése
• karbantartási munkák elvégeztetése
• hibaelhárítás megszervezése
• felújítások irányítása és felügyelete
• árajánlatok kérése
• javaslat a közös területek lehetséges hasznosítására

Hogyan lehet közös képviselőt váltani?

Közgyűlési határozat útján. A saját leváltása ügyét tárgyaló közgyűlést a közös képviselő hívja össze, amennyiben az összes tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak írásban kérik a napirendi pont és az ok megjelölésével. Ha ezt 30 napon belül nem teszi meg, a számvizsgáló bizottságra, vagy egy megbízott tulajdonostársra hárul e feladat. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A társasháznak indoklási kötelezettsége nincs.

A közös képviselő köteles a jogszabályok szerint átengedni a képviseletet.

A felmentett közös képviselő elszámolási kötelezettsége és felelőssége a felmentés után is fennáll!

Kell-e szerződést kötni a közös képviselővel?

Csak ott van szükség szerződésre, ahol ezt jogszabály előírja, de a későbbi viták elkerülése érdekében mégis javasolható egyéb esetekben is írásbeli szerződés megkötése.

A társasház a közös képviselővel megbízási szerződést köt, melyet a társasház nevében a közgyűlés által kijelölt személy ír alá. E személy legtöbb esetben a számvizsgáló bizottság elnöke, de lehet bármelyik tulajdonos is.

Ki állapítja meg a közös képviselő díját?

A közös képviselő díjazása a két fél szabad megállapodásán alapul. A közös képviselet ellátásáért járó díjat közgyűlési határozattal kell jóváhagyni.

A közös képviselő által okozott kár számonkérhető?

A jogi vagy magánszemély közös képviselő bármilyen károkozásért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint tartozik helytállással, melyet vagy a felelősségbiztosítása fedez, vagy a saját vagyona.

Kártérítési per akkor indítható a közös képviselő ellen, ha valamilyen kötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta, vagy nem az elvárható gondossággal járt el. A per megindításához bizonyítani kell a házat ért kárt, a közös képviselő jogellenes magatartását és azt, hogy nem a törvényben előírtaknak megfelelően végezte a munkáját.

Ha a társasház könyvelésében hiány áll fenn, mert bizonylat vagy számla nélkül számoltak el bizonyos tevékenységeket vagy tételeket, akkor a közös képviselő ellen feljelentést lehet tenni sikkasztás miatt a helyileg illetékes rendőri vagy ügyészi szerveknél.

Büntetőjogi felelősség merül fel, ha életet, vagy testi épséget veszélyeztető karbantartási munka a közös képviselő mulasztásából maradt el és ebből fakadóan baleset következett be.

A perindítást, vagy akár a büntető feljelentést 5 évig bezáróan kezdeményezheti az új közös képviselő, illetve a számvizsgáló bizottság.

Számvitel

Milyen szabályok vonatkoznak a társasház gazdálkodására?

A társasházak gazdálkodását a Társasházi törvény mellett a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályozza. A társasház "egyéb gazdálkodó szervezetnek" minősül.

Könyvvezetési és beszámolási kötelezettségét a 224/2000. (XII.19.) sz. Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Számviteli törvény kimondja, hogy a társasházaknak kötelezően rendelkezniük kell a könyvvezetést, pénzügyi elszámolásokat szabályozó számviteli politikával, valamint a számviteli politika részét (illetve mellékletét) képező

• pénzkezelési szabályzattal,
• leltározási és selejtezési szabályzattal,
• az eszközök és források értékelési szabályzatával.

A számviteli rend betartását az adóhivatal ellenőrizheti. Megsértése a Btk. 289. §-a szerinti vétség, mely 2 (súlyos esetben 3) évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Mit tartalmaz a számviteli politika?

A számviteli politikának és mellékleteinek tartalmaznia kell:

• a társasház működésének, gazdasági tevékenységének ismertetését;
• a számviteli elveket, melyeket a társasház alkalmaz a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése folyamán;
• a beszámolási és könyvvezetési formát, a beszámoló készítésének időpontját, amely természetesen összhangban van az SZMSZ előírásaival;
• a beszámolóért való felelősséget;
• a gazdasági eseményekkel kapcsolatos bizonylatok körét és a könyvekben történő rögzítésének rendjét;
• az eszközök és források minősítésének szempontjait;
• jelentős összegű hiba értékhatárának meghatározását.

Mi a pénzkezelési szabályzat?

A pénzkezelési szabályzat meghatározza a társasház pénzforgalmának és a pénzkezelésnek a szabályait, ezek bizonylati rendjét, valamint a vezetendő nyilvántartások rendszerét.

Mi a leltározási szabályzat?

A számviteli szabályok szerint leltározni szükséges minden tárgyi eszközt és minden forrást. A leltárnak tartalmaznia kell az eszközök és források mennyiségét és értékét is.

A leltározási szabályzat meghatározza azokat az egységes elveket, eljárásokat, dokumentumokat, melyek alapján a leltározás lebonyolítható. Ismerteti a tárgyi eszközök értékcsökkenésére, értékvesztésére, leírására vonatkozó szabályokat, a kis értékű eszközök értékhatárát, szabályozza a céltartalékképzést.

Kinek a feladata a szabályzatok elkészítése?

A szabályzatok elkészítéséért a számviteli feladatokat ellátó személy, azaz társasházak esetében a közös képviselő, illetőleg az intéző bizottság mindenkori elnöke a felelős.

A szabályzatokban foglaltakat mind a közös képviselőnek (intéző bizottságnak), mind a számvizsgáló bizottságnak, a társasház alkalmazottainak és természetesen a tulajdonostársaknak is be kell tartaniuk.

Milyen könyvviteli szabályok vonatkoznak a társasházakra?

A társasháznak alapvetően pénzforgalmi szemléletű egyszeres könyvvitelt kell alkalmaznia a számviteli törvényben meghatározottak szerint, naplófőkönyv vezetésével. Ezt bárki végezheti, nem kell hozzá könyvelői végzetség. Természetesen indokolt esetben választhat a társasház kettős könyvvitelt is.

Egyszeres könyvelés esetén külön nyilvántartásokat kell vezetni az oda be nem vezethető tételekről, mint pl. tulajdonosi egyenlegek, kifizetetlen számlák, kibocsátott, de még be nem érkezett követelések.

A könyvelési adatok nyilvánosak?

Minden tulajdonostársnak joga van betekinteni a számlákba és a könyvelésbe, amit kérésre a közös képviselő rendelkezésre bocsát. Természetesen nem lehet elvinni, csak a helyszínen, fogadóórán, vagy egy előre megbeszélt időpontban átnézni.

Elvitelre kizárólag a számvizsgáló bizottság részére adhatók ki a bizonylatok, határidő megszabása nélkül. A tulajdonostársaknak itt is lehetőséget kell biztosítani a betekintésre.

Meddig kell megőrizni a társasház iratait?

A számviteli törvény szerint a beszámolót és az azt alátámasztó főkönyvi kivonatokat, leltárt, naplófőkönyvet, és a könyvelést közvetetten és közvetlenül alátámasztó számviteli bizonylatokat, analitikus és részletező nyilvántartásokat (beleértve a rontott szigorú számadású bizonylatokat is) 8 évig kell olvasható formátumban tárolni.

Az egyéb adóügyi bizonylatokat, szerződéseket, nyilvántartásokat az adó megállapításához való jog elévüléséig, tehát 5 évig kell őrizni.

A munkaügyi-, bér- és társadalombiztosítási nyilvántartásokat, valamint a társasház érvényben lévő alapdokumentumait, szerződéseit és műszaki dokumentációit nem lehet selejtezni.

A bizonylatok megőrzése a közös képviselő feladata. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Mi az éves költségvetési terv és az elszámolás?

A társasház működésében kiemelkedő jelentősége van a tervszerű, átgondolt gazdálkodásnak.

A költségvetési terv tartalmazza a társasház tervezett kiadásait. A költséghatékony pénzügyi terv az üzemeltetés biztonságát, folyamatosságát szolgálja a rendelkezésre álló pénzügyi keretek között, a törvényesség betartásával.

Az előző gazdasági év elszámolása a számviteli szabályoknak megfelelően vezetett könyvelés és beszámoló alapján történik. Egyszeres könyvelés esetén egyszerűsített beszámolót kell készíteni. Ez az adószámmal nem rendelkező társasháznak is kötelező.

A beszámoló a vagyoni és pénzügyi helyzetet bemutató egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll.

A a közös képviselő kötelessége ezek elkészítése és közgyűlés elé terjesztése elfogadásra. Ha a költségvetési terv és az éves beszámoló között eltérések adódnak, akkor azt minden egyes tételnél a közös képviselőnek indokolnia kell.

Mikor kell könyvvizsgáló?

Minden olyan társasháznak könyvvizsgálót kell felfogadnia, amelynek éves pénzforgalma meghaladja a 10 millió forintot.

A könyvvizsgáló feladata feltárni az esetleges szabálytalanságokat, illetve ellenőrzi a számlák mögötti teljesítések valódiságát. Megállapítja azt is, hogy a tervezett költségvetés reálisnak tűnik-e vagy sem. Javaslatot tesz arra, hogy a beszámolót és a tervezett költségvetést a közgyűlés elfogadja-e vagy sem.

Mi a számvizsgáló bizottság?

A számvizsgáló bizottság a társasház gazdálkodását és a közös képviselő tevékenységét ellenőrző szerv. Rendszeresen átvizsgálja a társasház könyvelését, melyről jegyzőkönyvet készít, valamint véleményezi az éves elszámolást és az új éves költségvetést.

A számvizsgáló bizottság csupán a közgyűlésnek van alárendelve munkájában . A visszaélések elkerülése miatt célszerű, hogy szakmailag képzett személyek lássák el ezt a feladatot.

Kötelező számvizsgáló bizottságnak lennie?

A 25 albetétesnél nagyobb társasházakban számvizsgáló bizottság választása kötelező!

Kisebb házak esetében a közgyűlés egy tulajdonostársat hatalmaz fel évente erre a jogkörre, ha az SZMSZ ezt előírja.

Ahol számvizsgáló bizottság nem működik, a társasház-közösség egésze gyakorolja az ellenőrzési jogkört, és e körben saját feladatait az SZMSZ-ben rögzíti.

Ki lehet a számvizsgáló bizottság tagja?

Csak tulajdonostársak lehetnek tagjai.

A tagokat a közgyűlés választja meg, elnököt a tagok saját maguk közül jelölnek. A bizottság javasolt létszáma legalább 3 fő, de mindenképpen páratlan számú tag, hogy elkerülhető legyen a szavazategyenlőség, mivel a számvizsgáló bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

Közös költség és pénzügyek

Ki határozza meg a közös költség összegét?

A közös költség kiszámításának alapja az éves költségvetési terv alapján várható működési költségek igazságos elosztása a tulajdonosok között.

Mi a felújítási alap?

Az alapító okirat, vagy SZMSZ rendelkezhet a felújítási alap képzéséről, amit értelemszerűen a társasház felújítására, nagy összegű munkák elvégzésére szánnak a tulajdonostársak.

Ez az összeg a közös költséggel együtt kerül befizetésre, de attól elkülönülten kezelendő.

Mi történik, ha valaki nem fizeti a közös költséget?

A közgyűlés által megszavazott összeget minden tulajdonosnak be kell fizetnie ahhoz, hogy a társasház meglelően tudjon működni. A befizetések könnyen nyomon követhetők, ha a könyvelés mindig naprakész.

Nem fizetés esetén a közös képviselő szóban, majd írásban (ajánlott+tértivevényes levél) szólítja fel a hátralékos tulajdonost. A levél tartalmazza az elmaradés pontos összegét, a befizetés helyét (bankszámlaszám) és a fizetési határidőt.

Ha ez nem vezet eredményre, ügyvédi felszólításra kerül sor.

Ha a tualjdonos erre sem reagál, fizetési meghagyás beadása következik a bíróságon.

Amennyiben a tartozás eléri, vagy meghaladja 3 havi közös költség összegét, a közgyűlés felhatalmazása alapján jelzáloggal terhelhatő az ingatlan (végrehajtással egyidejűleg).

A jogi utak költségei a tartozó tulajdonost terhelik.

A hátralékos tulajdonos szavazhat a közgyűlésen?

A saját magára vonatkozó jelzálogjog bejegyzésének kérdésében nem szavazhat, ebben az esetben nem kell figyelembe venni tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításánál sem.

Minden egyéb kérdésben teljes joggal szavazhat.

A nemfizetők helyett ki fizet?

A társasházakra a sortartásos kezesség szabályai vonatkoznak, ezért a hiányzó összeg a tulajdonostársakat terheli tulajdoni hányaduknak megfelelő részben.

Általában a már meglévő közös vagyonból előlegezik meg az adósság rendezéséig.

Kit terhel a korábbi tulajdonos által hátrahagyott tartozás?

Adásvétel esetén ajánlatos úgynevezett "nullás" igazolást kérni a közös képviselőtől, melyben igazolja, hogy nincs közös költség tartozása az eladónak. Ezt megteheti bármelyik fél.

Ha elmulasztották, akkor az új tulajdonost terheli a tartozás és minden ezzel kapcsolatban felmerülő egyéb költség.

A lakás eladása esetén hogyan oszlik meg a közös költség?

A szerződő felek szabadon dönthetnek ebben a kérdésben.

Általában az fizeti, aki a tárgyhó első napján tulajdonosa az ingatlannak.

Mik a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások?

A rendes gazdálkodás körét meghaladja minden olyan munkálat, amely nem tartozik az állagvédelem és a fenntartás (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) körébe. Ezek a kényelmi, biztonsági, és luxus kiadások. A társasház működése nélkülük is biztosítható. A beruházás a dolog értékéhez, az abból származó jövedelemhez viszonyítva aránytalan költséggel jár.

Jellemzően az épület bővítése, új épület vagy helyiség létesítése, biztonsági kamerarendszer kiépítése, úszómedence kialakítása...

Mekkora összegű munkálatokról dönthet a közös képviselő önállóan?

Erről az SZMSZ rendelkezik.

Azokról a munkálatokról, melyek nem szerepelnek az éves költségvetési tervben és meghaladják a rendes gazdálkodás körét, a közgyűlés dönt.

Mekkora összegű munkálatoknál kell árajánlatot kérni?

Ezt az SZMSZ-ben kell szabályozni.

Ki férhet hozzá a társasház bankszámlájához?

A közös képviselő a megválasztásával együtt válik jogosulttá erre, továbbá az SZMSZ-ben meghatározott személyek.

Mi az a rendkívüli egyszeri befizetés?

A közös költségen felül fizetendő összeg, melyet akkor rendelhet el a közgyűlés, ha a társasház nem várt, nagy összegű kiadásaira nem rendelkezik kellő fedezettel.

Problémakezelés

Mit tegyek, ha a közös területen valamilyen problémát észleltem?

Haladéktalanul értesíteni kell a közös képviselőt, aki gondoskodik a hiba kijavíttatásáról, illetve a további károk elkerüléséről.

Mit tegyek, ha műszaki problémát tapasztalok a szomszédnál?

Ha a probléma forrása egyértelműen azonosítható, értesíteni kell a tulajdonostársat, valamint a közös képviselőt is, mivel szükség lehet rá a hiba teljes feltárásához és megszüntetéséhez, illetve a kártérítési igények rendezéséhez a biztosítóval szemben.

Kit terhel a lakáson belül levő vezetékek meghibásodásának költsége?

Ha a közös fővezetékben történt a hiba, akkor a társasházat, ha a lakás vezetékében, akkor a tulajdonost.

Mit tegyek, ha felújítási munkákat szeretnék végezni lakásomban?

Törvényi előírás, hogy a tervezett munkáról a tulajdonos köteles értesíteni a közös képviselőt, valamint a zajjal járó tevékenységről a többi tulajdonostársat tájékoztatni.

Mit tegyek, ha zavarnak a szomszédok?

Az SZMSZ és a házirend tartalmazza a társas együttélés szabályait, melynek betartása mindenki számára kötelező.

Ha a megbeszélés nem vezet eredményre, a közös képviselő felé kell jelezni, különösen ha a probléma a közös tulajdont, illetve a tulajdonosok többségét érinti.